ANGELA LUCE

Angela Luce (Olaszország, Nápoly, 1938. december 3.) olasz énekesnő és színésznő eredeti neve: Angela Savino. Művészi karrierje az 1950-es évek közepén kezdődött. Énekesnőként aratta első sikereit főleg nápolyi dalok interpretálásával, majd néhány év múlva a filmesek is felfedezték. Mindkét területen több rangos díjjal ismerték el a tehetségét. Filmjei közül kiemelkedik Pasolini Dekameronja (1971), illetve két kései alkotás, a Kényelmetlen szerelem (1995) és A második nászéjszaka (2005). 2008-ban Momenti di Luce címmel egy verseskötete jelent meg, amelyért irodalmi díjakat kapott.

KARRIERTÖRTÉNET

Az énekesnő

Angela szép énekhangjára már gyerekkorában felfigyeltek. 1954-ben (más források szerint: 1955-ben) részt vett a nagy múltú Piedigrotta énekfesztiválon a Zì Carmilì című dallal. Repertoárján elsősorban szülővárosa, Nápoly dalai szerepelnek, melyeket nagy átéléssel és temperamentummal ad elő. Több mint száz felvételét őrzi a nápolyi dalok gyűjtésére szakosodott archívum. Művésznevét állítólag Clare Boothe Luce (1903–1987) amerikai író, újságíró és politikus tiszteletére választotta. Clare Boothe Luce 1953 és 1956 között diplomataként ténykedett Olaszországban. Jelentős szerepet játszott az úgynevezett trieszti kérdés megoldásában Olaszország és Jugoszlávia között. XII. Pius pápával is találkozott, akinek azt tanácsolta, hogy az egyház védelmében sokkal keményebben lépjen fel a kommunizmus ellen. Angela Luce kivételes tehetségének köszönhetően nem csupán szűkebb hazájában, Nápolyban, hanem egész Itáliában ismertté és népszerűvé vált. 1970-ben a Nápolyi Dalfesztiválon második helyezett lett: Matassa, Gallifuoco és Franchi 'O divorzio című szerzeményét énekelte az egyik szerzővel, Francho Franchival együtt. 1973-ban a La casa del diavolo, 1975-ben pedig a Cara amica mia című dallal vett részt a közkedvelt Un disco per l'estate könnyűzenei versenyen. Énekesnői pályafutásának egyik csúcspontja volt az 1975-ös sanremói dalfesztivál, ahol második helyezést ért el az Ipocrisia című dallal. Emlékezetes sikert aratott a La leggenda del lupino című dallal is. Főleg az 1970-es években folyamatosan jelentek meg az albumai, olykor egy évben több is.

A színésznő

Angela Luce filmszínészi karrierje 1958-ban kezdődött. Már a következő évben közvetett módon kapcsolatba került Pier Paolo Pasolinivel, hiszen a Morte di un amico (1959) című Franco Rossi-dráma egyik szerzője Pasolini volt. Egy évvel később a kamerák előtt is találkoztak Carlo Lizzani A púpos (1960) című 1943-ban játszódó háborús drámájában. A történet főszereplője a Gérard Blain játszotta római toronyőr, aki a megszállás idején a nácik ellen harcol, a város felszabadulása után azonban bandita válik belőle. Ugyancsak 1943-ban zajlik Steno Van, aki hidegen szereti (1960) című alkotásának cselekménye, amely dráma helyett vígjátéki szemszögből mutatja be a szövetségesek és az olaszok küzdelmét a nácik ellen. Luce olyan elismert olasz rendezőkkel forgatott már pályája kezdetén is, mint – az említetteken kívül – Dino Risi, Mario Mattoli, Camillo Mastrocinque és Luigi Comencini. A Che femmina... e che dollari! (1961) című produkcióról már csak azért is érdemes megemlékezni, mert a főszerepet a tragikus sorsú, egyiptomi származású, kiváló énekesnő, Dalida játszotta. Angela korai filmjei részben drámák, részben vígjátékok: utóbbiakban olyan nagyszerű partnerekkel játszott együtt, mint például Totò, Ugo Tognazzi, Alberto Sordi, Vittorio Gassman és Nino Manfredi.

Madame Masson szerepében tűnt fel Luchino Visconti sokat bírált Camus-adaptációjában, a Közönyben (1967), amelyben Marcello Mastroianni és Anna Karina játszotta a két főszerepet. Egy prostituáltat alakított Pasquela Festa Campanile Hová mész teljesen meztelenül? (1969) című vígjátékában. Csak kisebb szerep jutott neki Marcello Fondato A riszálás művésze (1970) című zenés vígjátékában, amelynek címszerepét a népszerű komika, Monica Vitti formálta meg. Pasolini remekműve, a Dekameron (1971) egyik legemlékezetesebb alakítása fűződik Angela Luce nevéhez. Peronellát alakította, a kikapós feleséget, aki épp jóképű szeretőjével enyeleg, amikor váratlanul beállít a sokkal kevésbé megnyerő külsejű férj. A tűzről pattant menyecskének természetesen megvan a magához való esze, és szerét ejti, hogy kedvesével befejezze, amit elkezdtek, ráadásul ura jelenlétében. Pasolini javarészt Nápolyban találta meg filmje szereplőit, az utcáról felszedett számos amatőr között Angela Luce volt az egyik hivatásos színész. Magyarországon sajnos nem mutatták be Giuseppe Patroni Griffi Addio fratello crudele (1971) című kosztümös szerelmi drámáját, amelyben Charlotte Rampling, Oliver Tobias és Fabio Testi játszotta a fontosabb szerepeket. Lemaradtunk az 1970-es évek egyik legsikeresebb erotikus filmjéről, a Maliziáról (1973) is, amely elsősorban Laura Antonelli bájaira épült (rendező: Salvatore Samperi).

A közelmúltban a televízióban láthattuk Giorgio Capitani Én is, te is, tigris (1979) című vígjátékát Paolo Villaggio és Enrico Montesano főszereplésével. Tabutémákat feszeget Massimo Pirri L'immoralità (1978) című lélektani kamaradrámája. A rendőrség elől menekülő, sebesült gyerekgyilkosnak (Howard Ross) egy tizenkét éves kislány segít elrejtőzni. Különös érzelmi kapcsolat alakul ki közöttük, amelyet alaposan felkavar a kislány szexuálisan kielégületlen anyja (Lisa Gastoni), és az események nem várt fordulatokat vesznek. Ebben a(z egyébként nem igazán sikerült) filmben Angela Luce ismét csak egy kisebb szerepet kapott. A művésznő az 1980-as években alig forgatott, a következő évtized közepén viszont jelentős szakmai sikert aratott a Kényelmetlen szerelem (1995) egyik főszereplőjeként. Az opusz Elena Ferrante (magyarul Tékozló szeretet címmel megjelent) regényének filmváltozata. Ferrante a kortárs olasz irodalom egyik legsikeresebb és legrejtélyesebb képviselője, valódi kiléte nem ismert. A történet főszereplője, a negyvenöt éves Delia anyja temetésére utazik Rómába. Az asszony vízbe fulladt. Delia felidézi a múlt emlékeit, hogy megtalálja anyja rejtélyes halálának igazi okát. Az elhunyt körül fiatal korában legyeskedtek a férfiak, amit féltékeny és erőszakos férje nem nézett jó szemmel. De vajon valóban volt-e oka féltékenykedni? Deliát Anna Bonaiuto, az anyát Angela Luce alakította.

A magyar közönség a televízióban láthatta A háromlábú róka című filmet, amely Nápolyban játszódik 1956-ban. A történet szereplői még nem feledték el a világháború rémségeit, mégis bíznak a szebb jövőben. Egy kisfiú fantáziájában az olasz valóság az amerikai film mítoszával találkozik: elképzeli, hogy összebarátkozik álmai filmsztárjával. Szintén a háború utáni Dél-Olaszországban játszódik – és szintén láthattuk a televízióban – Pupi Avati A második nászéjszaka című alkotását, Angela Luce (jelen sorok írásakor) utolsó filmjét. A művésznő a bemutató óta eltelt években sem tétlenkedett. Az olasz közönség láthatta őt a színpadon és a televízióban is, hiszen filmszínésznői karrierjével párhuzamosan Angela Luce színházakban is gyakran játszott. Négy évig például Eduardo De Filippo, újabb négy évig annak fivére, Peppino De Filippo, majd megint csak négy évig Nino Taranto társulatához szerződött. Művészetét különféle vendégjátékokon a wiesbadeni, a párizsi, a londoni, a New York-i és a Buenos Aires-i színházlátogatók is élvezhették. 2008-ban tehetségének újabb oldalát mutathatta meg, amikor megjelent a Momenti di Luce című verseskötete, amelyet Pupi Avati ajánlott az olvasók figyelmébe. A versekhez Leonardo Barbareschi írt zenét, a dalokból összeállított műsor Angela Luce hosszú karrierjének újabb sikeres állomását jelentette.

FILMOGRÁFIA

* 1957: Ricordati di Napoli

* 1958: A menyasszony (La sposa)

* 1959: Avventura a Capri

* 1959: Il vedovo

* 1959: Le sorprese dell'amore

* 1959: Ferdinánd, Nápoly királya (Ferdinando I, Re di Napoli)

* 1960: Gastone

* 1960: Az úr a pokolban is úr (Signori si nasce)

* 1960: Morte di un amico

* 1960: Letto a tre piazze

* 1960: Házasodni akarunk (Totò, Fabrizi e i giovani d'oggi)

* 1960: La contessa azzurra

* 1960: Anonima cocottes

* 1960: Van, aki hidegen szereti (A noi piace freddo...!)

* 1960: Caravan petrol

* 1960: A púpos (Il gobbo)

* 1961: Pastasciutta nel deserto

* 1961: Che femmina... e che dollari!

* 1962: A hazugság városa (Gli anni ruggenti)

* 1962: Odio mortale

* 1962: Római menetelés (La marcia su Roma)

* 1963: Annella di Porta Capuana (tévéfilm)

* 1963: Válás szicíliai módra (Divorzio alla siciliana)

* 1963: Peppino Girella (tévésorozat)

* 1963: Házasságtörők (Adultero lui, adultera lei)

* 1964: I ragazzi dell'hully-gully

* 1965: I papà nascono negli armadi (tévéfilm)

* 1966: Due mafiosi contro Al Capone (Angela Luce Savino néven)

* 1966: Per qualche dollaro in meno

* 1966: Un gangster venuto da Brooklyn

* 1966: Spara forte, più forte, non capisco

* 1967: Közöny (Lo straniero)

* 1968: Stasera Fernandel (tévésorozat)

* 1969: Hová mész teljesen meztelenül? (Dove vai tutta nuda?)

* 1969: A szakértő (Gli specialisti)

* 1969: Pensiero d'amore

* 1970: Il cappello del prete (tévésorozat)

* 1970: Ma chi t'ha dato la patente?

* 1970: Il debito coniugale

* 1970: A riszálás művésze (Ninì Tirabusciò: la donna che inventò la mossa)

* 1970: La voce del cappone (tévéfilm)

* 1971: Cose di Cosa Nostra

* 1971: Dekameron (Il Decameron)

* 1971: Homo Eroticus

* 1971: Addio fratello crudele

* 1971: La signora cambia pelle (tévéfilm)

* 1972: Le inchieste del commissario Maigret ((tévésorozat, az Il pazzo di Bergerac című epizódban)

* 1973: Malizia

* 1974: Il gioco della verità

* 1978: Storie della Camorra (tévésorozat, a La gran mamma című epizódban)

* 1978: Én is, te is, tigris (Io tigro, tu tigri, egli tigra)

* 1978: L'immoralità (nincs feltüntetve a stáblistán)

* 1979: Lo scugnizzo

* 1981: Lacrime napulitane

* 1983: Zampognaro innamorato

* 1983: Dramma d'amore (tévésorozat)

* 1992: Quelli della speciale (tévésorozat)

* 1993: Pacco, doppio pacco e contropaccotto

* 1994: La chance

* 1995: Kényelmetlen szerelem / Tékozló szeretet (L'amore molesto)

* 1996: Westmoreland Naples (rövidfilm)

* 1999: La vita, per un'altra volta

* 1999: Terra bruciata

* 2004: A háromlábú róka (La volpe a tre zampe)

* 2005: A második nászéjszaka (La seconda notte di nozze)

* 2017: Il bello delle donne... alcuni anni dopo (tévésorozat)

DAVID DI DONATELLO-DÍJ

* 1995: Kényelmetlen szerelem (legjobb női mellékszereplő)

JELÖLÉS EZÜST SZALAG-DÍJRA

* 1996: Kényelmetlen szerelem (legjobb női mellékszereplő)

* 2006: A második nászéjszaka (legjobb női mellékszereplő, megosztva Marisa Merlinivel)

VÁLOGATOTT DISZKOGRÁFIA

Albumok

* 1972: Angela Luce

* 1973: Dedicato a

* 1973: Che vuò cchiù

* 1973: Dammi un bacio e ti dico...

* 1974: Sò palummella cu e scelle d'oro

* 1975: Cin cin con Sanremo

* 1975: Poesie dette da Angela Luce

* 1976: E a Napule ce sta

* 1976: Cafè Chantant

* 1977: Comme se canta a Napule (con Giulietta Sacco)

* 1977: Comme se canta a Napule (con Mario Merola)

* 1977: Comme se canta a Napule

* 1978: Selezione napoletana

* 1979: Angela Luce Volume Uno

* 1979: Angela Luce Volume Due

* 1984: Ipocrisia

* 1984: Io per ricominciare

* 1988: Senza frontiere

* 1995: Ipocrisia

* 2004: I colori della mia vita

* 2009: Luce per Totò

Kislemezek

* 1970: La casa del diavolo / Non sposarmi se non vuoi

* 1970: Che vuo cchiu / Zitto zitto zitto

* 1970: 'O divorzio / Carissima mamma

* 1974: L'addio / Napule ca se ne va

* 1975: Ipocrisia / Per amare lui

* 1975: Cara amica mia / Quando sarai con l'altra 

VIDEÓK

'O divorzio (csak zene!) 

La casa del diavolo  

Napule ca se ne (Mario Merola & Angela Luce) (csak zene!) 

Ipocrisia  

L'ultima tarantella