ROSSANA DI ROCCO

Rossana Di Rocco olasz amatőr színésznő 1963 és 1966 között filmezett. Legemlékezetesebb szerepe az Úr angyala Pasolini Máté evangéliuma (1964) című alkotásában. Az új évezredben újra megjelent a nyilvánosság előtt, és ha alkalma adódna rá, megint szívesen a kamerák elé állna.

KARRIERTÖRTÉNET 

Őrült tenger 

Rossana Di Rocco életéről kevés információ található a világhálón, de mint arról korábban már szó volt, ezt szinte mindegyik amatőr színészről elmondhatjuk, aki Pasolini filmjeiben játszott. Rossana valószínűleg az 1940-es évek második felében született. Első filmszerepét Renato Castellani Őrült tenger (1963) című kesernyés komédiájában kapta, melynek főszerepeit Gina Lollobrigida, Jean-Paul Belmondo és Tomás Milián alakították. A Messinában forgatott (ámbár Genovában játszódó) opusz már csak azért is kuriózumnak számít, mert az „isteni Lollo” kivételesen egy csúnya nőt formált meg benne. Rossana egy Nedda nevű lányt játszott. Filmbeli fivérét, Benedettót Piero Morgia alakította, aki korábban A csóró (1961) és a Mamma Róma (1962) című Pasolini-filmekben is szerepelt. Pasolini akkoriban Róma Eur nevű negyedében élt, és régi szokásának megfelelően gyakran járta a külvárosokat, a szegénynegyedeket. Egy ilyen reggeli séta alkalmával találkozott Rossanával, aki barátaival élt egy kis házikóban, Eurhoz közel. A lány nem számított váratlan vendégre, éppen ezért öltözéke is egyszerű volt, még a reggeli mosakodáson sem volt túl. Pasolini megkérdezte tőle, volna-e kedve filmezni. Rossana igennel válaszolt. Néhány nap múlva megjelent nála egy kisebb stáb, és próbafelvételt készítettek vele ott, a ház előtt. 

A Pasolini-filmek 

A sikeres próbafelvételnek köszönhetően Rossana megkapta Stracci lányának kicsiny szerepét A túró (1963) című nagy vihart kavart rövidfilmben. Apját a szintén amatőr Mario Cipriani játszotta. Stracci egy örökké éhező statiszta, aki egy bibliai témájú filmforgatáson az egyik lator szerepét alakítja. Élelmiszercsomagját a szintén éhező családjának adja. Tragikomikus megpróbáltatások után tudja végre degeszre enni magát, és jóllakottan hal meg a kereszten. Rossana legismertebb szerepe az Úr angyala a Máté evangéliuma (1964) című filmben. Pasolininek ez az alkotása is heves vitákat váltott ki, jobb- és baloldal egyaránt támadta, a Vatikán azonban védelmébe vette, és 1995-ben, a filmművészet születésének 100. évfordulóján, minden idők 15 legnagyszerűbb vallási témájú filmje közé sorolta. Az 1964-es Velencei Filmfesztiválon a Nemzetközi Katolikus Filmiroda (OCIC) a Máté evangéliumát tüntette ki a nagydíjával, amelyhez ezt az indoklást fűzte: „A szerző, akiről azt mondják, hogy nem osztja a mi hitünket, a szövegek és a jelenetek megválasztásában tiszteletről és érzékenységről tett bizonyságot. Gyönyörű filmet készített, keresztény filmet, amely mély benyomást kelt.” A Madarak és madárkák (1966) című „ideokomikus mesé”-ben apa és fia együtt ballag az emberiség jövőjét jelképező országúton. Melléjük szegődik egy holló, akinek folyamatos tanmeséit és kommentárjait végül megelégelik, és végeznek vele, azután mennek tovább. Ebből a rövid leírásból aligha világlik ki, hogy Pasolini egyik legjobb és helyenként kifejezetten vicces filmjéről van szó, melyben az apát Totò, a fiát Ninetto Davoli alakítja. Rossana játszotta Ninetto barátnőjét, nevét – akárcsak A túró esetében – nem tüntették fel a stáblistán. 

Egyéb alkotások 

Rossana kedves és természetes arca még három filmben jelent meg. Valerio Zurlini Katonalányok (1965) című drámáját annak idején Magyarországon is bemutatták. A címbeli hölgyek valójában prostituáltak, akiket a második világháború alatt a hegyekben harcoló olasz katonákhoz próbálnak eljuttatni, hogy elszórakoztassák a derék férfiakat. A három főszerepet Anna Karina dán, Lea Massari olasz és Marie Lafôret francia színésznő játszotta. Azokban az években egyébként feltűnően sok filmet forgattak Olaszországban a prostituáltakról, ami azzal magyarázható, hogy egy 1958-as törvény felszámolta a bordélyházakat Itáliában, és több ezer nő sorsa vált bizonytalanná. Igazi sztárparádé volt Alessandro Blasetti Én, én, én... és a többiek (1966) című komédiája: többek között Gina Lollobrigida, Silvana Mangano, Walter Chiari, Vittorio De Sica, Nino Manfredi, Marcello Mastroianni, Caterina Boratto és Sylva Koscina vállalt szerepet benne. Ennyi nagy sztár mellett Rossanának persze csak egy egészen kicsi szerep jutott. John Huston szuperprodukciójában, A Bibliában szintén nagy sztárok vonultak fel: Ava Gardner, Richard Harris, Stephen Boyd, George C. Scott, Peter O'Toole, Gabrielle Ferzetti és az akkor még kezdő Franco Nero. Rossana Jáfet feleségét játszotta. Filmkarrierje ezzel az alakítással ért véget. Évtizedek múlva elmesélte, egyáltalán nem gondolt arra, hogy a filmezés legyen a hivatása. Ráadásul akkoriban kezdett tért hódítani a filmekben a meztelenség, ő viszont nem akart levetkőzni, úgy vélte, ezt külső adottságai sem indokolták volna. Mindazonáltal az új évezredben nem zárkózna el egy újabb filmszereptől, és talán Gianni Di Gregorio lehetőséget ad majd erre. Pasolinire úgy emlékszik vissza, mint egy barátságos, közvetlen és udvarias személyiségre, aki rendkívül művelt ember volt, hatalmas karizmával. 

FILMOGRÁFIA 

* 1963: Agymosás / RoGoPaG (Laviamoci il cervello / Ro.Go.Pa.G.) (A túró című epizódban) (nincs feltüntetve a stáblistán) 

* 1963: Őrült tenger (Mare matto) 

* 1964: Máté evangéliuma (Il vangelo secondo Matteo)

* 1965: Katonalányok (Le soldatesse) 

* 1966: Én, én, én... és a többiek (Io, io, io... e gli altri) 

* 1966: Madarak és madarkák / Madarak és ragadozó madarak (Uccellacci e uccellini) (nincs feltüntetve a stáblistán) 

* 1966: A Biblia (The Bibble: In the Beginning...)