2013. március 2., szombat

ENNIO MORRICONE

Ennio Morricone (Olaszország, Róma, 1928. november 10. – Róma, 2020. július 6.) olasz zeneszerző igazi csodagyerek volt, állítólag már hatévesen komponált. Szülei igyekeztek színvonalas zenei oktatást biztosítani számára, mesterei közül Goffredo Petrassi hatott rá a legjobban. Az 1950-es évek elején rádiójátékokhoz írt zenét, 1955-től már filmekhez is komponált. Eleinte mások neve alatt jelentek meg a filmzenéi, 1961-től azonban már saját nevét használhatta. Az 1960-as években alapozta meg máig tartó hírnevét és hatalmas szakmai tekintélyét, nem kis részben Sergio Leone spagettiwesternjeihez írt zenéjével. Több mint öt évtizedes pályafutása során az olasz és a nemzetközi filmvilág számos kimagasló egyéniségével dolgozott együtt, és a legkülönbözőbb műfajú filmekhez írt hatásos kísérőzenét. Művészetét díjak sokaságával ismerték el. Néhány a legemlékezetesebb filmzenéi közül: Egy maréknyi dollárért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy vadnyugat, Sacco és Vanzetti, A profi, Volt egyszer egy Amerika, A misszió, Aki legyőzte Al Caponét, Őrület, Az óceánjáró zongorista legendája. Zenét írt A csalás gyönyöre és a Sorstalanság című magyar filmekhez is. 2009-es világ körüli turnéjához a Győri Filharmonikus Zenekart kérte fel kísérőnek: a négy városban tartott hat koncertet 38 ezer néző látta és hallotta. Számos alkalommal dolgozott együtt a könnyűzene népszerű csillagaival: Gianni Morandi, Rita Pavone, Paul Anka, Amii Stewart, Milva, Françoise Hardy, Mireille Mathieu, Mina, Demis Roussos és a Pet Shop Boys neve a magyar közönség előtt is jól ismert. Morricone 1956. október 13-án vette nőül Maria Traviát, akivel azóta is boldogan él együtt. Olykor Travia írt szöveget Morricone zenéjéhez. A párnak négy gyermeke született: Marco (*1957), Alessandra (*1961), Andrea (*1964) és Giovanni (*1966). A gyerekek közül Andrea lépett édesapja nyomdokaiba. 2019. január 23-án Morricone koncertet ad Budapesten a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar kíséretében. A magyarországi fellépés utolsó koncertturnéjának részeként valósul meg, a hat európai helyszínt maga Morricone választotta ki. (A zeneszerző 2009-ben és 2017-ben koncertezett még Magyarországon.)  


KARRIERTÖRTÉNET 
A kezdetek 
Ennio Morricone szülei: Libera és Mario Morricone, az édesapa dzsessztrombitás volt. Négy testvére született: Adriana, Aldo, Maria és Franco. Ennio már hatéves korában komponálni kezdett, ami egyértelművé tette, hogy érdemes továbbfejleszteni ösztönös zenei tehetségét. Feltehetően a papa hatására kilencéves korában trombitaleckéket vett az Accademia Nazionale di Santa Cecilia intézményében. Tizenkét éves korában lett hivatalosan is a konzervatórium tanulója: 1940-ben egy négyesztendős harmónia-tanfolyamra íratták be. Goffredo Petrassi tanítványaként a trombita mellett foglalkozott zeneszerzéssel, korálzenével és vezényléssel is. Petrassi nagy hatással volt Morriconéra, aki később több zeneművét is egykori mesterének ajánlotta. Mellesleg Ennio a négyéves tanfolyamot lényegesen rövidebb idő – egyes források szerint: 18 hónap – alatt elvégezte. A második világháború római bombázásai mély nyomot hagytak benne, mint arról néhány későbbi zeneműve is tanúskodik. Visszaemlékezései szerint életének erre az időszakára az éhség volt a legjellemzőbb. Miután befejezte konzervatóriumi tanulmányait, klasszikus zeneszerzéssel és hangszereléssel foglalkozott. 1946-ban Il Mattino címmel komponált egy zeneművet énekhangra és zongorára, a szöveget Fukuko írta. 1947-ben Giacomo Leopardi szövegére Imitazione, Olinto Dini szövegére pedig Intimità címmel komponált zeneművet szintén énekhangra és zongorára.


Az 1950-es évek elején rádiójátékokhoz írt kísérőzenét, de folytatta az önálló művek komponálását is. Raniero Gnoli szövegére Distacco I e Distacco II címmel írt zenét zongorára és énekhangra. Cesare Pavese szövegére komponálta a Verrà la Morte című művét zongorára és kontraalt hangra. A Salvatore Quasimodo szövege alapján született Oboe Sommerso már öt hangszerre és bariton hangra íródott. Morricone 1948-ban trombita szakon diplomázott, 1952-ben fanfár szakon, 1954-ben pedig – továbbra is Goffredo Petrassi tanítványaként – megkapta zeneszerzői diplomáját. 1955-ben kezdett a film számára is dolgozni, ámbár kezdetben jól ismert zeneszerzők „négereként” komponált, vagyis szerzeményei nem a saját neve alatt jelentek meg. Az 1960-as években – a spagettiwesternek hőskorának szokásai szerint – olykor angolos hangzású álneveket használt: Dan Savio, Leo Nichols. Ebben az időszakban az olasz avantgárd zene területén is aktivizálta magát, ám filmzeneszerzői sikerei gyakorlatilag minden más zenei területen végzett munkáját háttérbe szorították. A hatvanas évektől tagja volt az avantgárd improvizációkat játszó Gruppo di Improvvisazione di Nuova Consonanza formációnak, ahol trombitán játszott. Az együttes 1980-ban szűnt meg az egyik alapító tag, Franco Evangelisti halála miatt.


A Sergio Leone-filmek
Noha Morricone már legelső filmzenéit is neves alkotók (Luciano Salce, Camillo Mastrocinque, Lina Wertmüller, Lucio Fulci, Bernardo Bertolucci) számára írta, nemzetközi hírnevét egykori iskolatársával, a spagettiwesternjeivel világhírűvé vált Sergio Leonéval való együttműködése alapozta meg. Közösen tervezték meg az Egy maréknyi dollárért (1964) zenéjét. A szűkös költségvetésből nem futotta nagyzenekarra, Morricone azonban a szükségből erényt kovácsolt: a trombita, a doromb és az akkor még újdonságnak számító Fender elektromos gitár mellett természetes hangokat is felhasznált, például pisztolylövéseket, ostorcsattogást, füttyszót, emberi beszédhangot. A speciális hangeffektusok alkalmazásával, a John Ford-féle klasszikus westernek zenei sablonjainak tudatos mellőzésével a cselekmény egyfajta ironikus zenei ellenpontját kívánta megteremteni, ami tökéletesen harmonizált Leone alkotói elképzeléseivel. A rendező ugyanis a közelképekre, a nyers erőszakra és a fekete humorra építve újította meg a western műfaját, Morricone muzsikája pedig lehetővé tette, hogy a kísérőzenében is egy újfajta szemlélet érvényesüljön. A közös munka oly nagy sikert aratott, hogy az együttműködés folytatódott, sőt Morricone lett a spagettiwesternek első számú zeneszerzője.


Együttműködésük kezdeteit a rendező évekkel később így idézte fel: „Együtt jártunk iskolába, de én nem emlékeztem rá. Először Angelo Francesco Lavagninótól akartam zenét kérni, ő komponálta a Pompeji utolsó napjai meg A rodoszi kolosszus partitúráját. A Jolly cég azt indítványozta, hogy ismerkedjem össze Morriconéval, hátha kedvem támad dolgozni vele. Meghallgattam, milyen zenét szerzett a Párbaj Texasban című filmhez. Nem voltam tőle elragadtatva. Más szóval nem lelkesedtem az ötletért. Alig léptem be hozzá, felkiáltott meglepetésében: kiderült, hogy együtt jártunk iskolába. Azt hittem, blöfföl. De nem blöffölt. Mutatott egy osztályfényképet az ötödik elemiből, és láttam, hogy csakugyan rajta vagyunk mindketten. Ezzel megdobogtatta egy kicsit a szívemet, de ennyi kevés volt ahhoz, hogy szerződtessem. Megmondtam neki kereken: »Az a zene, amit a Párbaj Texasbanhoz csináltál, egy nagy nulla. Rossz Dimitri Tiomkin-utánzat.« Nem kis csodálatomra igazat adott nekem: »Nekem is ez a véleményem. De nekik pontosan ez kellett, rossz Tiomkin-utánzat. Megcsináltam. Élni is kell valamiből.« Láttam, hogy őszinte. Adtam neki egy lehetőséget. Mondtam, szívesen meghallgatnék tőle valamit. Hátha az lesz, amit keresek. Erre lejátszott egy elbűvölő motívumot. Na, mondom, ez a mexikói családnak jó lesz. Később kihagytuk ezt a dallamot, a producerek túl intellektuálisnak tartották. Megkérdeztem, tudna-e az amerikai családnak is javasolni valamit. Mutat egy dalt, húsz évvel azelőtt komponálta, egy amerikai basszusra, On the Wind, ez a címe. De az énekes hangja elviselhetetlen volt. Tönkretette az egész darabot. Pedig a zenében volt valami... »Nincs belőle még egy szalag? – kérdeztem. – Csak a zenét szeretném meghallgatni.« Morricone azt mondta, nem lesz könnyű. De néhány nap múlva előkerítette a szalagot. Meghallgattuk. Azonnal levett a lábamról. Ezt mondtam neki: »Tiéd a film. Menj ki a tengerpartra, a munkát befejezted. Pontosan erre volt szükségem. És keress nekem egy jó füttyöst.« Morricone megtalálta. Ez a füttyös aztán minden stáblistámon szerepelt, sőt más filmekben is. Vagyonokat keresett.” (Ádám Péter fordítása. In: Filmvilág 1987/12, 50. oldal.) 


Bár a spagettiwestern műfajban Morricone más alkotók számára is jó néhány emlékezetes dallamot komponált, a legjelentősebbek természetesen a Leone-filmekhez írt zenéi. Az Egy maréknyi dollárért egy másik gyerekkori barátságot is felelevenített Morricone életében: ekkor kezdődött ugyanis tíz évig tartó együttműködése Alessandro Alessandronival és együttesével, az I Cantoni Modernival. A filmzenében hallható fütty például Alessandronitól származik, aki mellesleg számos hangszeren is játszott. Az I Cantoni Moderni tagjai közül Morricone különösen Edda Dell’Orso szoprán hangjától volt elragadtatva: „A legrendkívülibb hang, amely valaha is a rendelkezésemre állt.” Mondani sem kell, hogy számos későbbi filmzenéjében is igényt tartott Dell’Orso közreműködésére. A következő Leone-film, a Pár dollárral többért (1965) esetében a rendező előre kérte a zenét Morriconétól, és a jeleneteket a zenéhez igazítva tervezte meg. Morriconénak ez a munkamódszer nem okozott különösebb problémát, mert ő mindig rögtön partitúrát ír, és nem a zongorán komponált dallamot osztja szét hangszerekre, mint a legtöbb kollégája. Mindazonáltal leggyakrabban úgy dolgozik, hogy megnézi a filmet, az élmény hatására ott helyben felvázolja a főbb motívumokat, melyeket később részletesen kidolgoz. 


Egyik legnépszerűbb filmzenéje az úgynevezett „dollár-trilógia” befejező részéhez, A Jó, a Rossz és a Csúfhoz (1966) íródott. Ehhez is felhasznált kiegészítő effekteket, például pisztolylövés hangját, füttyszót (John O'Neill előadásában), sőt még jódlimotívumokat is. A fő zenei téma egy prérifarkas üvöltését idézi, utalva a film nyitójelenetére, amelyben egy igazi prérifarkas üvöltése hallható többször is. Ez a zenei motívum mindhárom főszereplő alakjához kapcsolódik, de mindegyikük esetében más részlet dominál: a Jónál a fuvola, a Rossznál az okarína, a Csúfnál az emberi hangok. A filmzenealbum több mint egy évig szerepelt az amerikai toplistán, a Billboard poplistáján a negyedik helyig jutott, a fekete zenék rangsorában a tizedik lett. (Hogy mely okból került a fekete zenék listájára is, azt jelen sorok írója el se tudja képzelni.) A Volt egyszer egy vadnyugat (1968) zenéje ugyanígy előre készült. Morricone mindegyik főszereplő számára külön témát komponált, és ahogy a figurák kapcsolatba kerültek egymással, úgy ezek a zenei témák is keveredtek. Jill témája készült el legelőször. 


A bevezető jelenet zenéjéhez Morricone felerősített természetes hangokat használt. Az ötletet John Cage egyik természetes hangokra épülő koncertje adta, ahol például fémlétra segítségével állítottak elő különböző hangokat. Morricone a Volt egyszer egy vadnyugat nyitójelenetéhez különféle természetes hangokat variált: nyikorgó szélkerék, zümmögő légy, kattogó telegráf, csöpögő víz, csikorogva érkező vonat. Ezzel nemcsak a jelenet hangulatának megteremtéséhez járult hozzá, hanem a feszültség növeléséhez is. A Volt egyszer egy Amerika (1984) egyik tételét, Deborah témáját Morricone valójában egy 1970-es filmhez írta, ahhoz viszont nem fogadták el. Eleinte Leone is vonakodott, mert szerinte a melódia túlságosan is hasonlít a Volt egyszer egy vadnyugat fő zenei témájához, de végül beadta a derekát. Noha a filmben elhangzanak nem Morricone által írt tételek is, általános vélekedés szerint az egyik legjobb filmzenéjéről van szó. Komoly esélye lett volna érte az Oscarért, technikai okokból azonban kizárták a versenyből, mert az amerikai változat főcímén a producerek elfelejtették feltüntetni a nevét. Ennek ellenére Fáy Miklós zenekritikus így értékelte Morricone teljesítményét: „A film egy osztályzattal jobb és két fokkal kevésbé unalmas lehetne valami frissebb, eredetibb, lendületesebb zenével.” No comment.


Morricone és Pasolini 
1966-ban kezdődött Morricone és Pasolini gyümölcsöző együttműködése a Madarak és madárkák című filmmel. Pasolinitől származott az a szellemes és eredeti ötlet, hogy a nyitó és a befejező főcím dalban is elhangozzék: ehhez ő írta a szöveget, eléneklésére pedig a korszak népszerű énekesét, Domenico Modugnót kérte fel. A bő kétperces zenei bevezető bővelkedik ironikus és önironikus elemekben: a madárfütty például a filmcímre utal, Morricone neve után rövid kacaj csendül fel stb. A hangszerelés néhol tréfásan idézi Morricone spagettiwesternekhez írt muzsikáját. A teljes filmzenéhez a szerző két részletet vett át Mozart A varázsfuvola című operájából, Togliatti temetésének jelenetében pedig a népszerű olasz partizándal, a Fischia il vento dallama ismerhető fel, amely egyébként a közismert orosz népdal, a Katyusa egyfajta variációja. Morricone és Pasolini együttműködésének csúcspontját a Teoréma (1968) jelentette, amelyben Mozart-művek is megszólalnak, mindenekelőtt a Requiem. A Morricone által komponált önálló filmzenében olyan tételek találhatók, mint a beat hatását tükröző Fruscio di foglie Verdi, a fúvós hangszerre épülő L'ultima corrida, a gitárcentrikus Beat No. 3, vagy éppen a szinte már kakofonikus főcímzene és a Frammenti. Másfajta szakmai kihívást jelentett Az Élet trilógiája, és főleg annak első két része, a Dekameron (1971) és a Canterbury mesék (1972), mivel lényegében nincs önálló kísérőzenéjük, hanem korabeli dalok hangzanak el bennük.


A Dekameron javarészt Nápolyban játszódik, ezért a kísérőzenét is nápolyi dalokból válogatta a rendező és a zeneszerző. Ezek egyike, a Fenesta ca lucive a Canterbury mesék elején is elhangzik, a zene segítségével is kapcsolatot teremtve a két rokon alkotás között. A Canterbury mesék valóságos kincsesbánya a klasszikus angol folkzene iránt érdeklődőknek, ámbár a kiválasztott népdalokkal és liturgikus énekekkel az alkotók nem törekedtek a maximális korhűségre, inkább a köznép mentalitását és az angol vidék hangulatát próbálták visszaadni. Néhány zenei motívumot Morricone komponált – például Alison témáját –, melyeket zenekara korabeli hangszereken játszott el. Zenei szempontból is valamelyest kakukktojásnak számít a trilógiában Az Ezeregyéjszaka virágai (1974), amelyhez Morricone önálló kísérőzenét írt. Érdekes módon nem a két főszereplőnek, Zumurrudnak és Nuredinnek van külön zenei témája, hanem Dunja hercegnőnek, Azizának és a démonnak. Ezek a zenei témák vissza-visszatérnek és variálódnak. A női szereplők szinte éteri alakjához a pengetős hangszerek (hárfa és lant) kapcsolódnak, míg a démon figuráját vonós hangszerek hangja kíséri. A Salò, avagy Szodoma 120 napja (1975) „békebeli” főcímzenéje a közhiedelemmel ellentétben nem Morricone, hanem Franco Ansaldo szerzeménye, a Son tanto triste (dalszöveg: Alfredo Bracchi), amelyet Morricone zenekara játszott el vokális kíséret nélkül. Ez a hangulatos muzsika a film elején és végén keretbe zárja és ellenpontozza azokat a szörnyűségeket, melyeket két Chopin-prelűd és Orff Carmina Buranájának részletei festenek alá. A Morricone neve alatt később megjelent Addio a Pier Paolo Pasolini (Búcsú Pier Paolo Pasolinitől) című instrumentális szerzemény gyakorlatilag ugyanaz, mint a Son tanto triste. Morricone egyébként húsz évvel később vett végső búcsút Pasolinitől, amikor megírta a rendező meggyilkolásának történetét feldolgozó Pasolini: egy olasz bűntény (1995) című film kísérőzenéjét. 


Néhány gyöngyszem 
Ennio Morricone az elmúlt évtizedek alatt több mint kétszáz filmzenét írt. Képtelenség lenne akár futólag is megemlékezni mindegyikről, ezért erősen szubjektív alapon csupán azokra térek ki, melyek számomra a legemlékezetesebbek. Salvatore Samperi Köszi, nénikém (1968) című drámája a magát mozgáskorlátozottnak tettető gazdag fiúról (Lou Castel) és vonzó nagynénjéről (Lisa Gastoni) a maga idejében nagy feltűnést keltett, és egyike a modern olasz filmművészet klasszikusainak. Morricone gunyoros hangvételű kísérőzenéje tökéletesen adja vissza e különös, szadomazochisztikus kapcsolat minden furcsaságát. A Filastrocca vietnamita című betétdalt Sergio Endrigo énekli. Elio Petri Oscar-díjas drámája, a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (1970) egy magas beosztású rendőrtisztviselőről (Gian Maria Volonté) szól, aki megöli szeretőjét (Florinda Bolkan), ám beosztottjai a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem mernek intézkedni vele szemben. A már-már minimalista zene a nem szokványosnak számító hangszerek (például a mandolin, a doromb, a szoprán szaxofon és az elektromos nagybőgő) alkalmazásával és a zenei motívumok ismétlődésével nemcsak feszültséget teremt, hanem a főszereplő zavart lelkivilágát is visszatükrözi. Néhány évvel később Morricone a Tisztes honpolgárok (1975) című bűnügyi dráma számára is hasonló zenét komponált, amely ott leginkább a hősnőre (Jennifer O'Neill) folyamatosan leselkedő veszély zenei előhírnöke volt, melynek ellenpontjaként időnként szicíliai hangulatú dallamok szólalnak meg. 


Máskor is előfordult egyébként, hogy Morricone saját magától kölcsönzött motívumokat. A Volt egyszer egy vadnyugat és a Volt egyszer egy Amerika egy-egy zenei témájának hasonlóságáról már esett szó. Kevesen tudják azonban, hogy Morricone egyik legnépszerűbb filmzenéje, a Belmondo főszereplésével készült A profi (1981) fő témája valójában egy kevésbé közismert dráma, a Jerzy Kawalerowicz rendezésében készült Maddalena (1971) egyik zenei betétje, a Chi mai variációja. Jelen sorok írójának egyik kedvence Morriconétól az a szenvedélyesen romantikus, máskor andalító szépségű zene, amelyet Mauro Bolognini gyönyörűen fotografált filmje, a Metello (1970) számára írt. A sztárokat (Charles Bronson, Telly Savalas, Umberto Orsini) felvonultató Sergio Sollima-film, Az erőszak városa (1970) a Morricone-rajongók egyik nagy kedvence, teljes joggal. Kis túlzással azt is mondhatjuk, a soundtrack sokkal jobb, mint maga a film, mert kiválóan ragadja meg a bűnös nagyvárosok nyomasztó és félelmetes hangulatát.


Ha már a félelem került szóba, érdemes megjegyezni, hogy Pasolini, Leone, Bolognini, Petri, Bertolucci, Cavani, Verneuil és mások mellett Morricone igen gyümölcsöző munkakapcsolatot alakított ki a horrorfilmek olasz specialistájával, Dario Argentóval is. Saját bevallása szerint általában nem szereti a horrorokat, de Argento műveit szívesen megnézi. Egyszer egy olyan filmhez írt zenét, amelynek Argento apja volt a producere. Morricone akkor ismerkedett meg Darióval, és azt mondta, ha a fiatalember valaha rendezésre adná a fejét, szívesen írna neki zenét. Erre később többször is adódott alkalom. Különösen a magyar mozikban is (megkésve) játszott opusz, A kilencfarkú macska (1971) jelentős: ehhez Morricone dodekafonikus (tizenkét fokú technika) zenét komponált, amely nagy szerzői szabadságot biztosított számára, mert ez a módszer csak a hangmagasságot és a hangok egymás közötti viszonyát szabályozza.


Az 1920-as évek Amerikájának nagy szenzációt keltett pere, az úgynevezett Sacco és Vanzetti-ügy a témája Giuliano Montaldo 1971-es filmjének, amelynek Morricone által komponált zenéje különösen a Joan Baez által előadott két betétdal (Here's to You, The Ballad of Sacco and Vanzetti) miatt emlékezetes. Morricone magával ragadóan szép, romantikus zenét írt a vérfertőző szerelemről szóló Addio, fratello crudele (1971) című drámához, amelyet Vittorio Storaro operatőri munkája, valamint Charlotte Rampling, Fabio Testi és Oliver Tobias alakítása fémjelez, a rendező: Giuseppe Patroni Griffi. Elegánsan baljóslatú az a zene, amely a Pokoli trió (1974) morbid cselekményét festi alá: Francis Girod horrorba hajló abszurd botrányfilmje Michel Piccoli, Romy Schneider és Andréa Ferréol főszereplésével készült. Egyik nagy kedvencem az a zene, amelyet Morricone a Félelem a város felett (1975) című olasz–francia krimihez írt. Henri Verneuil filmjét Jean-Paul Belmondóval a főszerepben Magyarországon is sikerrel játszották. Az éjszakai képekkel kísért főcímzene a billentyűs hangszerek monotonul ismétlődő dominanciájával félelmetes eseményeket jelez előre. Külön említést érdemel a Theme de la Fete Forraine című tétel, amelynek fontos dramaturgiai szerep jut: ez a zene szól a háttérben, amikor a sorozatgyilkos újra felhívja a rendőrséget, a szakembereknek pedig – részben a jellegzetes zene segítségével – sikerül megállapítaniuk, honnan telefonálhatott a tettes. 


Nem maradhat említetlenül az a zene sem, amelyet Morricone Bernardo Bertolucci monumentális és erőszakos történelmi eposzához, a Huszadik századhoz (1976) írt. A nyitó tétel, a Romanzo egyetlen hangszerrel indul: fokozatosan bontakozik ki és erősödik meg a dallam, amelyhez egy kórus is csatlakozik. Tulajdonképpen ugyanaz az ötlet érvényesül a hangszerek vonatkozásában, mint amit az énekhangok esetében figyelhettünk meg a Kabaré (1972) című film egyik leghatásosabb jelenetében: a falusi vendéglőben feláll egy Hitlerjugendhez tartozó fiú, és belekezd egy hazafias érzelmű dalba (Tomorrow Belongs to Me), amelyhez egyre többen csatlakoznak; a tisztán csengő dallam egyre erőteljesebbé, ugyanakkor egyre félelmetesebbé is válik. Mellesleg Morricone filmzenéi közül a Huszadik század mindmáig kuriózumnak számít kifogástalan minőségű CD-n, ugyanis még a remaszterizált változat sem tökéletes. 


Az 1980-as évektől napjainkig 
Morricone számára az 1980-as évek nem kezdődtek túl jól. 1983-ban például három kategóriában is jelölték Arany Málna-díjra: egy jelölést A dolog (1982) című John Carpenter-horrorért kapott, kettőt pedig a Pillangó (1982) című erotikus drámáért (legrosszabb filmzene, legrosszabb filmdal). Kétségtelen, hogy nem ezek a filmzenék pályafutása ékkövei, és valószínű, hogy a jelölések főleg a filmek nem túl magas színvonalának köszönhetők. Morricone karrierjének csúcspontját alighanem Roland Joffé A misszió (1986) című drámájához írt zenéje jelenti. Méltatói szerint ez a tökéletes példa arra, hogy a zene milyen sokat tehet egy filmért, és a soundtrack milyen különleges élményt nyújthat a hallgatónak. Az album egyébként hárommillió példányban kelt el, és ezzel minden idők egyik legkelendőbb soundtrackjének számít. Morriconét A misszióért újra Oscar-díjra jelölték, ám alulmaradt Herbie Hancockkal szemben, akit Bertrand Tavernier Jazz Párizsban (1986) című filmjének zenéjéért díjaztak. Hancock Oscarja élénk vitát kavart, mivel a zeneanyag egy része már korábban is létezett, nem kifejezetten Tavernier filmjéhez íródott. Morricone a The Guardiannek adott 2001-es interjújában arról is beszélt, hogy annak idején neki kellett volna nyernie A misszióért, amely valóban eredeti filmzene volt, ellentétben Hancockéval, aki javarészt korábbi szerzeményeket hangszerelt újjá. 2012-ben negyven rangos filmzeneszerző állította össze azt az all time soundtrack-toplistát, amelynek élére Morricone került A misszióval.


1987-ben Morricone Új-Hollywood egyik legjelesebb alkotójával, Brian De Palmával kezdett dolgozni. Első közös munkájuk a látványos gengsztereposz, az Aki legyőzte Al Caponét volt, amelyet Kevin Costner, Sean Connery, Robert De Niro, Andy Garcia és Charles Martin Smith neve is fémjelez. A fentebb már említett 2001-es interjúban a zeneszerző kijelentette, hogy öröm volt együtt dolgozni De Palmával, aki tiszteli a zenét és a zeneszerzőket. A közös munka mégsem volt zökkenőmentes, mert a rendező akart egy olyan tételt is, amelyet Morricone nem szívesen írt meg: egy győzedelmes hangzású zenét a rendőrségnek. Kilenc különböző változatot írt a témára, és De Palma természetesen azt választotta, amelyik a komponista szerint a leggyengébb volt. Morricone utólag belátta, hogy a jelenethez viszont tényleg az illett a legjobban. Két évvel később fordult a kocka, amikor A háború áldozatai (1989) című vietnami témájú drámán dolgoztak. De Palma állítólag előzetesen kikötötte, hogy egyvalamiről hallani sem akar: pánsípról. Ehhez képest Morricone éppen hogy pánsípra építette fel a fő zenei témát, és most a rendezőn volt a sor, hogy belássa, ehhez a filmhez az a zene passzol a leginkább. A két művész bő tíz év után dolgozott újra együtt és mindmáig utoljára: a Mars mentőakció (2000) a direktor fáradt kései munkái között is a gyengébbek közé tartozik. 


Roman Polanski egyik legjobb filmje, a Párizsban játszódó Őrület (1988) eredeti kísérőzenéjét szintén Morricone komponálta, ámbár a filmben más szerzemények is elhangzanak, például Grace Jones örökzöldje, az I've Seen That Face Before (Libertango). Ugyanebben az évben kezdődött Morricone gyümölcsöző alkotói együttműködése Giuseppe Tornatoréval. Közös munkájuk csúcspontjának Az óceánjáró zongorista legendáját (1998) tekinthetjük, amely olyasfajta kihívást jelentett a zeneszerző számára, mint korábban A misszió: a zenét a cselekmény szerves részévé kellett tenni. Ezt a feladatot bravúrosan oldotta meg, hiszen Tornatore érzelemgazdag alkotása valószínűleg nem lenne ennyire hatásos Morricone zenéje nélkül. A fő zenei motívum többször visszatér, de mindig más formában: néha könnyedebben, máskor egyenesen vészjóslóan. A Playing Love című tétel – Cicci Santucci trombitajátékával – a legszebb szerelmi témák közé tartozik. 2013-as filmhírek szerint Tornatore Sergio Leone meg nem valósult filmterve, a Leningrád ostroma forgatására készült. Hogy Morricone számára ez is izgalmas kihívást jelentett volna, azt Leone eredeti elképzelései alapján is sejthetjük, hiszen a rendező nagy szerepet szánt zene és kép kölcsönhatásának. (Leone elképzeléseiről lásd bővebben Tonino Delli Colli életrajzát ebben a blogban.) A projekt 2018-ig bezárólag nem valósult meg.


Az amerikai Quentin Tarantino nagy tisztelője Morricone munkásságának, egyes filmjeihez fel is használta néhány szerzeményét. Már 2009-ben szeretett volna vele dolgozni a Becstelen brigantykban, de Morricone egyéb elfoglaltságai miatt nemet mondott. Az Aljas nyolcas (2015) esetében valósult meg a közös munka, amelyért Morricone Oscar-díjat vehetett át, így ő lett az Oscar történetének legidősebb díjazottja. (Nyolcvannyolc éves volt akkor.) 2018-ban világméretű bulvárbotrányt keltett az az interjú, amelyet a német Playboy jelentetett meg a zeneszerzővel. Ebben Morricone kreténnek nevezte a rendezőt, akinek nincsenek eredeti ötletei, mindent másoktól lopkod, össze sem hasonlítható a klasszikus Hollywood nagy rendezőegyéniségeivel, a vele való munka pedig kaotikus volt. A zeneszerző közleményben reagált az interjúra, és azt állította, hogy sosem mondott ilyesmiket, mert igen nagyra tartja Tarantinót, öröm és megtiszteltetés volt együtt dolgozni vele. Morricone megbízta ügyvédjét, hogy jogi lépéseket tegyen a Playboy ellen. A lap egy viszontválaszban kitartott amellett, hogy hűségesen idézte Morricone szavait, majd kis idő múlva a főszerkesztő elismerte, hogy valóban hibát követtek el, túlságosan megbíztak az interjút készítő szabadúszó újságíróban, és több helyen valóban olyan kijelentéseket adtak Morricone szájába, amelyeket ő nem mondott. 


Morricone gazdag filmográfiájában két magyar filmet is találunk: 1992-ben Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című filmdrámájához írt zenét, 2005-ben pedig Koltai Lajos Sorstalanság című alkotása számára komponált. Koltai előzetesen így nyilatkozott az elképzeléseiről: „Nagyon bízom abban, hogy Morricone előre megírja nekünk a zenét, amit aztán úgy szeretnék használni, ahogyan a Malenában. [Tornatore filmjének Koltai volt az operatőrje, akit ezért a munkájáért Oscar-díjra jelöltek.] Zenére gondolkodva csinálni a filmet, mely a kameramozgást is meghatározza. De olvastam egyszer valahol, hogy a holokauszt egyetlen beszélhető nyelve a csend. És ez nagyon szép, mert így van. Úgyhogy sokat leszünk csendben is. Azt mondta egyszer [Kertész] Imre, hogy az a baj a holokausztábrázolásokkal, hogy válaszolnak a kérdésekre. Pedig nem szabadna válaszolniuk. Az lenne jó, ha egy állandó vizuális repülésben maradnánk, miközben ott lennénk a lélek sarkában.”


(Morricone terjedelmes filmográfiájának végén csatoltan meghallgatható néhány a legismertebb filmzenéi közül.)

FILMOGRÁFIA
2019–2006 
* 2019: The Canterville Ghost (előkészületben) 
* 2016: La corrispondenza 
* 2015: The Sun Is Dark
* 2015: Aljas nyolcas (The Hateful Eight)
* 2015: Aminek jönnie kell (En mai, fais ce qu'il te plaît)
* 2013: Vengeance Rides A Horse (dokumentumfilm)
* 2012–2013: L'isola (tévésorozat)
* 2013: Ultimo 4: A sólyom szeme (Ultimo 4 – L'occhio del falco) (tévéfilm)
* 2013: Senki többet (La migliore offerta)
* 2012: Der Fall der vier Fliegen (dokumentumfilm) 
* 2012: Paolo Borsellino – 57 nap (Paolo Borsellino – I 57 giorni) (tévéfilm) 
* 2012: Sabato, domenica e lunedì (tévéfilm) 
* 2012: Ennio Morricone: TVC Perth Concert
* 2011: Labyrinth (rövidfilm) 
* 2011: Love Story 
* 2011: Unexpected Hero 
* 2011: Questi fantasmi (tévéfilm) 
* 2011: April Fools' Day (rövidfilm) 
* 2011: Napoli milionaria (tévéfilm) 
* 2011: Come un delfino (tévéfilm) 
* 2010: The Greatness (rövidfilm) 
* 2010: Filumena Marturano (tévéfilm) 
* 2010: The Earth: Our Home (dokumentumfilm)
* 2010: Angelus Hiroshimae 
* 2009: Salvare Procida (dokumentumfilm)
* 2009: Emlékeim Anna Frankról (Mi ricordo Anna Frank) (tévéfilm) 
* 2009: The Ear (rövidfilm) 
* 2009: Baaria 
* 2009: An Indian Named Joe (dokumentumfilm) 
* 2009: On Behalf of American Indians (dokumentumfilm)
* 2009: Quatraro mysteriet (tévés dokumentumfilm-sorozat) 
* 2009: A Greek Western Tragedy (dokumentumfilm)
* 2009: Kenyér és szabadság (Pane e libertà) (tévéfilm) 
* 2008: A History of Dollars (dokumentumfilm) 
* 2008: They Called Him Ringo (dokumentumfilm)
* 2008: Résolution 819 (tévéfilm) 
* 2008: Szentpétervár démonai (I demoni di San Pietroburgo)
* 2008: 2 Girls, 1 Cup: The Show (tévésorozat)
* 2007: A come Argento (dokumentumfilm)
* 2007: The Weatherman (rövidfilm) 
* 2007: Mr. Werner Herzog! My Best Friends! Meet at Tamsui! (dokumentumfilm)
* 2007: Ultrasordine (rövidfilm)
* 2007: Tutte le donne della mia vita
* 2007: Killfilm II (rövidfilm) (nincs feltüntetve a stáblistán) 
* 2007: L'ultimo dei Corleonesi (tévéfilm) 
* 2006: Az ismeretlen (La sconosciuta) 
* 2006: Giovanni Falcone, l'uomo che sfidò Cosa Nostra (tévéfilm)
* 2006: La provinciale (tévéfilm) 
* 2006: Play the Game (rövidfilm) 
* 2006: Karol – 2. A pápa, aki ember maradt (Karol, un Papa rimasto uomo) (tévéfilm) 
* 2006: Gino Bartali, az acélember (Gino Bartali – L'intramontabile) (tévéfilm) 
* 2006: Adolfo Celi, un uomo per due culture (dokumentumfilm)


2005–2000 
* 2005: Lucia (tévéfilm)
* 2005: The Order of Templates (rövidfilm) 
* 2005: És mosolyogva végzett vele (E ridendo l'uccise) 
* 2005: Karol – Az ember, aki pápa lett (Karol, un uomo diventato Papa) (tévéfilm) 
* 2005: Kefalónia (Cefalonia) (tévéfilm) 
* 2005: Sorstalanság 
* 2005: Il cuore nel pozzo (tévéfilm) 
* 2004: Guardiani delle nuvole 
* 2004: Suburban Symphony (rövidfilm) 
* 2004: Tragic Laughter (rövidfilm) 
* 2004: Ultimo 3: A tégla (Ultimo 3 – L'infiltrato) (tévéfilm) 
* 2004: 72 metra 
* 2003: Arena concerto: la musica per il cinema (videofilm)
* 2003: Weltmacht im Treibsand – Bush gegen die Ayatollahs (dokumentumfilm)
* 2003: A szívnek lehet parancsolni (Al cuore si comanda)
* 2003: Ics (tévéfilm) 
* 2003: Trick Saddle (rövidfilm) 
* 2003: Maria Goretti (tévéfilm) 
* 2003: Musashi (tévésorozat) 
* 2003: La luz prodigiosa 
* 2003: A jó pápa – XXIII. János (Il papa buono) (tévéfilm) 
* 2002: L'ultimo pistolero (rövidfilm) 
* 2002: Il diario di Matilde Manzoni
* 2002: Ripley és a maffiózók (Ripley’s Game) 
* 2002: I sogni nel mirino (dokumentumfilm) 
* 2002: Családi hiba (Un difetto di famiglia) (tévéfilm) 
* 2002: Carlo Giuliani, ragazzo (dokumentumfilm) 
* 2002: Érzelem ’45 / Fekete angyal (Senso '45) 
* 2002: Threnody (rövidfilm) 
* 2002: Perlasca – Egy igaz ember története (Perlasca: Un eroe italiano) (tévéfilm) 
* 2002–2006: Alejo y Valentina (tévésorozat) 
* 2001: Aida degli alberi 
* 2001: Un altro mondo è possibile (dokumentumfilm) 
* 2001: La ragion pura 
* 2001: A polip – 10. évad (La piovra 10) (tévéfilm) 
* 2000: Pio atya: Ég és föld között (Padre Pio – Tra cielo e terra) (tévéfilm)
* 2000: Malèna 
* 2000: Vatel 
* 2000: Mars mentőakció (Mission to Mars) 
* 2000: Fordított kánon (Canone inverso – Making Love) 


1999–1995 
* 1999: Nanà (tévéfilm) 
* 1999: Ultimo 2: A kihívás (Ultimo 2 – La sfida) (tévéfilm) 
* 1998: A sivatag kincse (I guardiani del cielo) (tévéfilm) 
* 1998: Az operaház fantomja (Il fantasma dell'opera) 
* 1998: Ultimo (tévéfilm) 
* 1998: Az óceánjáró zongorista legendája (La leggenda del pianista sull'oceano) 
* 1998: A felégetett ház (La casa bruciata) (tévéfilm) 
* 1998: Nyomd a sódert! (Bulworth) 
* 1998: In fondo al cuore (tévéfilm)
* 1997: Black Attack: Heartless (videofilm)
* 1997: Cartoni animati 
* 1997: Naissance des stéréoscopages 
* 1997: Il quarto re (tévéfilm) 
* 1997: Salamon, a zsidók királya (Solomon) (tévéfilm) 
* 1997: Lolita 
* 1997: Halálkanyar (U Turn) 
* 1997: Dühvel és szerelemmel (Con rabbia e con amore) 
* 1996–1997: Nostromo (tévésorozat) 
* 1996: Aventuras en Shanghai 4 (rövidfilm) (csak a vége főcím) 
* 1996: Sámson és Delila (Samson and Delilah) (tévéfilm) 
* 1996: A farkas (La lupa) 
* 1996: Háromkirályok / Három vándor királyok (I Magi randagi) 
* 1996: Ninfa plebea 
* 1996: Vite strozzate 
* 1996: A Stendhal-szindróma (La Sindrome di Stendhal) 
* 1995: Ennio Morricone (dokumentumfilm)
* 1995: L'uomo proiettile
* 1995: Lo schermo a tre punte (videós dokumentumfilm) 
* 1995: A csillagos ember (L’uomo delle stelle) 
* 1995: Pasolini: egy olasz bűntény (Pasolini, un delitto italiano)
* 1995: Il barone (tévésorozat) 
* 1995: Állítja Pereira (Sostiene Pereira) 
* 1995: The Night and the Moment 
* 1995: A polip – 7. évad (La piovra 7 – Indagine sulla morte del commissario Cattani) (tévésorozat) 
* 1995: Roma Imago Urbis: Parte VI – Le gesta (dokumentumfilm)


1994–1990 
* 1994: Missus (tévéfilm) 
* 1994: Jákob (Jacob: A TNT Bible Story) (tévéfilm) 
* 1994: Zaklatás (Disclosure) 
* 1994: A sors útjai (Love Affair) 
* 1994: A Biblia – A teremtés és a vízözön (Genesi: La creazione e il diluvio)
* 1994: The Night and the Moment 
* 1994: Farkas (Wolf) 
* 1994: Roma Imago Urbis: Parte V – I volti (dokumentumfilm)
* 1994: Roma Imago Urbis: Parte III – Gli acquedotti (dokumentumfilm) 
* 1994: Roma Imago Urbis: Parte II – L'immortalità (dokumentumfilm) 
* 1994: Roma Imago Urbis: Parte I – Il mito (dokumentumfilm)
* 1994: Puszta formalitás (Una pura formalità) 
* 1993: Estasi 
* 1993: Célkeresztben (In the Line of Fire) 
* 1993: Védőkíséret (La scorta) 
* 1993: Jónás, aki a cethal gyomrában élt (Jona che visse nella balena) 
* 1993: A hosszú hallgatás (Il lungo silenzio) 
* 1992: Una storia italiana (tévéfilm) 
* 1992: A polip – 6. évad (La piovra 6 – L'ultimo segreto) (tévésorozat) 
* 1992: Ilona und Kurti 
* 1992: A csalás gyönyöre 
* 1992: Örömváros (La cite de la joie / City of Joy) 
* 1992: A sivatag hercege (Beyond Justice) 
* 1993: Piazza di Spagna (tévésorozat) 
* 1991: Bugsy 
* 1991: A lóvé (La thune) 
* 1991: La domenica specialmente 
* 1991: A szerelem tiltott ösvényei (La villa del venerdi) 
* 1991: Money 
* 1991: Maktub – A sivatag törvénye (Il principe del deserto) (tévésorozat) 
* 1990: Ennio Morricone: la musica negli occhi (dokumentumfilm)
* 1990: Ottobre rosa all'Arbat
* 1990: Hamlet 
* 1990: A polip – 5. évad (La piovra 5 – Il cuore del problema) (tévésorozat) 
* 1990: Cacciatori di navi (tévéfilm) 
* 1990: A pokol konyhája (Hell’s Kitchen) 
* 1990: Tracce di vita amorosa 
* 1990: A nagy ember (The Big Man) 
* 1990: Mindenki jól van (Stanno tutti bene) 
* 1990: A terror útja: Az Achille Lauro-ügy (Voyage of Terror: The Achille Lauro Affair) (tévéfilm) 
* 1990: Az agglegény (Mio caro dottor Gräsler)
* 1990: Tre colonne in cronaca 
* 1990: Tisztességes gyilkosok (Dimenticare Palermo)


1989–1985
* 1989: 12 olasz város – 12 olasz filmrendező (12 registi per 12 città) (dokumentumfilm, a Firenze és az Udine című epizódban)
* 1989: I promessi sposi (tévésorozat)
* 1989: Kötözz meg és ölelj! (Átame!)
* 1989: Fat Man és Little Boy (Fat Man és Little Boy)
* 1989: Tempo di uccidere
* 1989: The Endless Game (tévésorozat)
* 1989: A háború áldozatai (Casualties of War)
* 1989: A polip – 4. évad (La piovra 4) (tévésorozat)
* 1988: A közönyösök (Gli indifferenti) (tévéfilm)
* 1988: Camillo Castiglioni oder die Moral der Haifische (tévéfilm)
* 1988: Gli angeli del potere (tévéfilm)
* 1988: Cinema Paradiso
* 1988: C.A.T. Squad: Python Wolf (tévéfilm)
* 1988: A Time of Destiny
* 1988: Őrület (Frantic)
* 1988: A Szahara titka (Il segreto del Sahara) (tévésorozat)
* 1987: Quartiere
* 1987: Sátáni megszállottság (Rampage)
* 1987: Gli occhiali d'oro
* 1987: Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables)
* 1987: A polip – 3. évad (La piovra 3) (tévésorozat)
* 1987: Búcsú Moszkvától (Mosca addio)
* 1987: Il giorno prima
* 1986: Antiterrorista csoport (C.A.T. Squad) (tévéfilm)
* 1986: A misszió (The Mission)
* 1986: A velencei nő (La venexiana)
* 1986: A polip – 2. évad (La piovra 2) (tévésorozat)
* 1985: Őrült nők ketrece 3. – Az esküvő (La cage aux folles 3 – 'Elles' se marient)
* 1985: Bűnvadászok (Il pentito)
* 1985: La gabbia
* 1985: Via Mala (tévésorozat)
* 1985: Vörös Szonja (Red Sonja)
* 1985: Simplisties verbond (tévésorozat, a Wo ist der Bahnhof? című epizód)


1984–1980
* 1984: Die Försterbuben (tévéfilm)
* 1984: Volt egyszer egy Amerika (Once Upon a Time in America)
* 1984: Ki volt Edgar Allan? (Wer war Edgar Allan?) (tévéfilm)
* 1984: Les voleurs de la nuit
* 1983: Tre donne (rövidfilm)
* 1983: Szahara (Sahara)
* 1983: A kívülálló (Le marginal)
* 1983: A kulcs (La chiave)
* 1983: Pelota (dokumentumfilm)
* 1983: Hundra
* 1983: Nana
* 1983: Rendőrgyilkos (Copkiller)
* 1983: Bíbor és fekete (The Scarlet and the Black) (tévéfilm)
* 1983: A négy korona kincse (El tesoro de las cuatro coronas)
* 1983: Öt láda aranyrög (Le ruffian)
* 1982–1983: Marco Polo (tévésorozat)
* 1982: Giorno dopo giorno (tévésorozat)
* 1982: Maja Plisetskaja (dokumentumfilm)
* 1982: Blood Link
* 1982: Porca vacca
* 1982: A fehér kutya / A fehér dög (White Dog)
* 1982: A dolog (The Thing)
* 1982: Pillangó (Butterfly)
* 1982: Spion, ébresztő! (Espion, lève-toi)
* 1981: A profi (Le professionnel)
* 1981: Ez igen! (So Fine)
* 1981: La disubbidienza
* 1981: Egy nevetséges ember tragédiája (La tragedia di un uomo ridicolo)
* 1981: Aranyeső Yuccában (Occhio alla penna)
* 1981: A kaméliás hölgy igaz története (La storia vera della signora dalle camelie)
* 1981: Bianco, rosso e Verdone
* 1980: La via del silenzio
* 1980: Si salvi chi vuole
* 1980: M. C. Escher fantasztikus világa (The Fantastic World of M. C. Escher) (dokumentumfilm)
* 1980: Őrült nők ketrece 2. – Kémek a lokálban (La cage aux folles II)
* 1980: Emberek és farkasok (Uomini e no)
* 1980: A bankárnő (La banquière)
* 1980: Il bandito dagli occhi azzurri
* 1980: L'oeil pervers
* 1980: Rémségek szigete (The Island)
* 1980: Nouvelles rencontres
* 1980: Stark System
* 1980: Orient-Express (tévésorozat)
* 1980: A lator (Il ladrone)
* 1980: Un sacco bello
* 1980: Windows


1979–1977
* 1979: Dedicato al mare Egeo
* 1979: I, mint Ikarusz (I... comme Icare)
* 1979: Jó hírek (Buone notizie)
* 1979: Ártatlan hazugságok (Bugie bianche)
* 1979: A rét (Il prato)
* 1979: Operación Ogro
* 1979: A Hold (La luna)
* 1979: Vérvonal (Bloodline)
* 1979: Invito allo sport (tévésorozat)
* 1979: A humanoid (L'umanoide)
* 1979: A játékszer (Il giocattolo)
* 1979: Utazás Anitával (Viaggio con Anita)
* 1978: Forza Italia! (dokumentumfilm)
* 1978: Il prigioniero (tévéfilm)
* 1978: XI FIFA World Cup 1978 (tévésorozat)
* 1978: Hová mész nyaralni? (Dove vai in vacanza?) (a Sarò tutta per te című epizód)
* 1978: L'immoralità
* 1978: Le mani sporche (tévéfilm)
* 1978: Corleone
* 1978: Őrült nők ketrece (La cage aux folles)
* 1978: Maradj meg ilyennek (Così come sei)
* 1978: Mennyei napok (Days of Heaven)
* 1978: Pedro Páramo
* 1978: Noi lazzaroni (tévésorozat)
* 1978: An Englishman's Castle (tévésorozat)
* 1978: Luxusbordély Párizsban (One, Two, Two: 122, rue de Provence)
* 1977: A macska rejtélyes halála (Il gatto)
* 1977: Holocaust 2000
* 1977: A rém (Il mostro)
* 1977: Autostop rosso sangue
* 1977: A vasprefektus (Il prefetto di ferro)
* 1977: A gyilkos bálna (Orca)
* 1977: Ördögűző 2. (Exorcist II: The Heretic)
* 1977: Stato interessante
* 1977: René, a kutya (René la canne)


1976–1975
* 1976: Ariel Limon (dokumentumfilm)
* 1976: Drammi gotichi (tévéfilm)
* 1976: L'arriviste
* 1976: Per amore
* 1976: A tatárpuszta (Il deserto dei tartari)
* 1976: L'agnese va a morire
* 1976: Egy eladott élet (Una vita venduta)
* 1976: A Ferramonti-örökség (L'eredità Ferramonti)
* 1976: Huszadik század (Novecento)
* 1976: Todo modo
* 1976: San Babila egy napja (San Babila ore 20 un delitto inutile)
* 1975: A Escola Aberta (dokumentumfilm)
* 1975: Macao (dokumentumfilm)
* 1975: Nézd a bohócot! (Attenti al buffone)
* 1975: A vasárnapi nő (La donna della domenica)
* 1975: Egy zseni, két haver, egy balek (Un genio, due compari, un pollo)
* 1975: Le Ricain
* 1975: Salò, avagy Szodoma 120 napja (Salò o le 120 giornate di Sodoma)
* 1975: Az emberi tényező (The 'Human' Factor)
* 1975: Tisztes honpolgárok (Gente di rispetto)
* 1975: Labbra di lurido blu
* 1975: Isteni teremtmény (Divina creatura)
* 1975: A bíró és a hóhér (Der Richter und sein Henker)
* 1975: Leonor
* 1975: Antik lépcsőkön (Per le antiche scale)
* 1975: A harmadik sorozat (La faille)
* 1975: Alfa holdbázis (Space: 1999) (tévésorozat)
* 1975: Félelem a város felett (Peur sur le ville)
* 1975: L'ultimo treno della notte
* 1975: Storie di vita e malavita – Racket della prostituzione minorile
* 1975: Libera, szerelmem (Libera, amore mio…)
* 1975: Macchie solari


1974–1972
* 1974: Mózes, a törvényhozó (Moses the Lawgiver) (tévésorozat)
* 1974: Antikrisztus (L'anticristo)
* 1974: Le secret
* 1974: Fatti di gente perbene
* 1974: Allonsanfàn
* 1974: Milánó gyűlöli, de a rendőrség képtelen tüzelni (Milano odia: la polizia non può sparare)
* 1974: La cugina
* 1974: Pokoli trió (Le trio infernal)
* 1974: Az Ezeregyéjszaka virágai (Il fiore delle mille e una notte)
* 1974: Sesso in confessionale (dokumentumfilm)
* 1974: Mussolini végnapjai (Mussolini: ultimo atto)
* 1974: Spasmo
* 1974: L'ultimo uomo di Sara
* 1974: De dief (tévéfilm)
* 1973: Nevem: Senki (Il mio nome è Nessuno)
* 1973: Giordano Bruno
* 1973: Il sorriso del grande tentatore
* 1973: Ci risiamo, vero Provvidenza?
* 1973: Vaarwel
* 1973: Sepolta viva
* 1973: Megtorlás / Mészárlás Rómában (Rappresaglia)
* 1973: Revolver
* 1973: La proprietà non è più un furto
* 1973: Quando l'amore è sensualità
* 1973: Crescete e moltiplicatevi
* 1973: A kígyó (Le serpent)
* 1972–1974: Io e... (tévés dokumentumfilm-sorozat)
* 1972: Ha dolgozni szeretnék, mit tegyek? (Anche se volessi lavorare, che faccio?)
* 1972: Egy szerelem, amiért érdemes meghalni (D'amore si muore)
* 1972: Fiorina la vacca
* 1972: L'uomo e la magia (tévés dokumentumfilm)
* 1972: Lui per lei
* 1972: Quando la preda è l'uomo
* 1972: Che c'entriamo noi con la rivoluzione?
* 1972: Magányos Clint visszatér (Il ritorno di Clint il solitario)
* 1972: Kettős bűntény Hamburgban (Un uomo da rispettare)
* 1972: I figli chiedono perché
* 1972: La cosa buffa
* 1972: La vita, a volte, è molto dura, vero Provvidenza?
* 1972: Véres út (Nessuno deve sapere) (tévésorozat)
* 1972: A merénylők (L’attentat)
* 1972: Les deux saisons de la vie
* 1972: Kékszakáll (Bluebeard)
* 1972: La banda J. S.: Cronaca criminale del Far West
* 1972: Forza 'G'
* 1972: A Mester és Margarita (Il maestro e Margherita)
* 1972: Canterbury mesék (I racconti di Canterbury) (Mº Ennio Morricone néven szerepel a stáblistán)
* 1972: Chi l'ha vista morire?
* 1972: Il diavolo nel cervello
* 1972: Mi történt Solange-zsal? (Cosa avete fatto a Solange?)
* 1972: Quando le donne persero la coda
* 1972: Egy különös szerelem (Questa specie d'amore)
* 1972: Gyilkossági eljárás egy diák ügyében (Imputazione di omicidio per uno studente)
* 1972: Az ötödik hatalom (La violenza: Quinto potere)
* 1972: A körfűrészes gyilkos (Mio caro assassino)
* 1972: Róma, 1870 (1870)


1971–1970
* 1971: Négy légy a szürke bársonyon (4 mosche di velluto grigio)
* 1971: Maddalena
* 1971: Óceán (Oceano) (dokumentumfilm)
* 1971: Egy marék dinamit (Giù la testa)
* 1971: Incontro
* 1971: Üvegbabák rövid éjszakája (La corta notte delle bambole di vetro)
* 1971: A betörés (Le casse)
* 1971: A vizsgálat lezárult, felejtse el (L'istruttoria è chiusa: dimentichi)
* 1971: Tre donne (tévésorozat)
* 1971: Az énekesnő (Tre donne – La sciantosa)
* 1971: Addio fratello crudele
* 1971: A munkásosztály a paradicsomba megy (La classe operaia va in paradiso)
* 1971: Látszólag ok nélkül (Sans mobile apparent)
* 1971: Az ítélet napja (Il giorno del giudizio)
* 1971: La tarantola dal ventre nero
* 1971: A Kos fekete napja (Giornata nera per l'ariete)
* 1971: Dekameron (Il Decameron) (Mº Ennio Morricone néven szerepel a stáblistán)
* 1971: Hideglelős rettegés (Gli occhi freddi della paura)
* 1971: Veruschka
* 1971: Sacco és Vanzetti (Sacco e Vanzetti)
* 1971: Egy gyík a nő bőrében (Una lucertola con la pelle di donna)
* 1971: A kilencfarkú macska (Il gatto a nove code)
* 1971: Tre nel mille
* 1970: Crepa padrone, crepa tranquillo
* 1970: La califfa
* 1970: Egy kincskereső Mexikóban (Vamos a matar, compañeros)
* 1970: Le foto proibite di una signora per bene
* 1970: Kukkoló (Giochi particolari)
* 1970: Amikor a nőknek még farkuk volt / Amikor az asszonyoknak farkuk volt (Quando le donne avevano la coda)
* 1970: Az erőszak városa (Città violenta)
* 1970: Darázsfészek (Hornet’s Nest)
* 1970: Vesztesek és győztesek (Dio è con noi)
* 1970: Kannibálok (I cannibali)
* 1970: Metello
* 1970: Két öszvér Sara nővérnek (Two Mules for Sister Sara)
* 1970: A legszebb asszony (La moglie più bella)
* 1970: Kristálytollú madár (L'uccello dalle piume di cristallo)
* 1970: Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (Indagine su un cittadino al di sopra di ogni sospetto)
* 1970: Öljétek és süssétek meg a kövér bárányt! (Uccidete il vitello grasso e arrostitelo)
* 1970: Giovanni ed Elviruccia (tévésorozat)


1969–1968
* 1969: Eat It
* 1969: Giotto
* 1969: Vergogna schifosi
* 1969: A jégsziget foglyai (Красная палатка) (nemzetközi változat)
* 1969: Tűz! – Queimada lázadói (Queimada)
* 1969: Zenabel
* 1969: A szicíliaiak klánja (Le clan des Siciliens)
* 1969: Egy rövid évszak (Una breve stagione)
* 1969: Senza sapere niente di lei
* 1969: Érzékek évszaka (La stagione dei sensi)
* 1969: Ötszemélyes hadsereg (Un esercito di 5 uomini)
* 1969: L'assoluto naturale
* 1969: H2S
* 1969: Sai cosa faceva Stalin alle donne?
* 1969: La donna invisibile
* 1969: Gyönyörű november / Az a csodálatos november (Un bellissimo novembre)
* 1969: Metti, una sera a cena
* 1969: Sérthetetlenek (Gli intoccabili)
* 1969: A monzai apáca (La monaca di Monza)
* 1969: L'alibi
* 1969: Tepepa, a hős bitang (Tepepa)
* 1969: Anyai szív (Cuore di mamma)
* 1969: Fräulein Doktor
* 1968: Ecce Homo
* 1968: A zsoldos (Il mercenario)
* 1968: Volt egyszer egy vadnyugat (C'era una volta il West)
* 1968: A halál csöndje (Il grande silenzio)
* 1968: Roma come Chicago
* 1968: Egy nyugodt vidéki helyecske (Un tranquillo posto di campagna)
* 1968: Nem mindennapi pár (Ruba al prossimo tuo)
* 1968: Bocsánat, szeretkezzünk! (Scusi, facciamo l'amore?)
* 1968: Galileo Galilei
* 1968: Partner
* 1968: Teoréma (Teorema)
* 1968: Corri uomo corri (nem szerepel a stáblistán)
* 1968: Tetőnk a csillagos ég (...e per tetto un cielo di stelle)
* 1968: Jegyzetek egy Indiáról szóló filmhez (Appunti per un film sull'India) (dokumentumfilm)
* 1968: Comandamenti per un gangster
* 1968: Köszi, nénikém (Grazie, zia)
* 1968: Harc San Sebastianért (La bataille de San Sebastian)
* 1968: Kitörési kísérlet (Escalation)
* 1968: Diabolik


1967–1966
* 1967: Dalle Ardenne all'inferno
* 1967: Gruppo Di Improvvisazione Nuova Consonanza (dokumentumfilm)
* 1967: Arabella
* 1967: Il giardino delle delizie
* 1967: Faccia a faccia
* 1967: A lány és a tábornok (La ragazza e il generale)
* 1967: Occhio per occhio, dente per dente (nem szerepel a stáblistán)
* 1967: Ad ogni costo
* 1967: Hárem (L'harem)
* 1967: A kalandor (L'avventuriero)
* 1967: Kína közel van (La Cina è vicina)
* 1967: Férfi a férfihoz (Da uomo a uomo)
* 1967: Páratlan (Matchless)
* 1967: OK Connery
* 1967: Sette donne per i MacGregor
* 1967: I lunghi giorni della vendetta (nem szerepel a stáblistán)
* 1967: Boszorkányok (Le streghe)
* 1967: A kegyetlenek (I crudeli) (Leo Nichols néven)
* 1966: Lo squarciagola (tévéfilm)
* 1966: Mi vedrai tornare
* 1966: A Jó, a Rossz és a Csúf (Il buono, il brutto, il cattivo)
* 1966: Számadás (La resa dei conti)
* 1966: Navajo Joe (Leo Nichols néven)
* 1966: Come imparai ad amare le donne
* 1966: Sugar Colt (nem szerepel a stáblistán)
* 1966: A Biblia (The Bible: In the Beginning...) (nem szerepel a stáblistán)
* 1966: Dollárfolyó / Sziklák vére (Un fiume di dollari) (Leo Nichols néven)
* 1966: Un uomo a metà
* 1966: Az algíri csata (La battaglia di Algeri)
* 1966: El Greco
* 1966: Madarak és madárkák / Madarak és ragadozó madarak (Uccellacci e uccellini)
* 1966: Az 505-ös ügynök – Haláleset Bejrútban (Agent 505 – Todesfalle Beirut)
* 1966: Svegliati e uccidi
* 1966: Sette pistole per i MacGregor


1965–1959
* 1965: Ha már nem leszel az enyém (Se non avessi più te)
* 1965: Menage all'italiana
* 1965: Non son degno di te
* 1965: Pár dollárral többért (Per qualche dollaro in più)
* 1965: Ringo visszatér (Il ritorno di Ringo)
* 1965: Ellenfényben (Idoli controluce)
* 1965: Segítség! Gyilkos! (Thrilling)
* 1965: Slalom
* 1965: Altissima pressione
* 1965: Amanti d'oltretomba (Maestro Ennio Morricone néven)
* 1965: Öklök a zsebben (I pugni in tasca)
* 1965: Pisztolyt Ringónak (Una pistola per Ringo)
* 1964: Térden állva jövök hozzád (In ginocchio da te)
* 1964: Le pistole non discutono (Dan Savio néven)
* 1964: Egy maréknyi dollárért (Per un pugno di dollari) (Dan Savio néven)
* 1964: Két szökés a Sing Singből (I due evasi di Sing Sing)
* 1964: I marziani hanno dodici mani
* 1964: Forradalom előtt (Prima della rivoluzione)
* 1964: I malamondo (dokumentumfilm)
* 1964: A mániákusok (I maniaci)
* 1964: ...e la donna creò l'uomo
* 1963: Siker (Il successo)
* 1963: Párbaj Texasban (Duello nel Texas) (Dan Savio néven)
* 1963: A kis apácanövendékek (Le monachine)
* 1963: I basilischi
* 1963: Tutto è musica
* 1962: Gli italiani e le vacanze (dokumentumfilm)
* 1962: Motorosok (I motorizzati)
* 1962: A sokaság (La cuccagna)
* 1962: Diciottenni al sole
* 1962: La voglia matta
* 1961: A szövetséges (Il federale)
* 1959: Morte di un amico (nem szerepel a stáblistán)
* 1915: A kaméliás hölgy (La signora delle camelie) (csak a felújított változathoz:1992)


FONTOSABB DÍJAK
Oscar-díj
* 2007: Tiszteletbeli Oscar-díj (a filmzene területén végzett nagyszerű és sokoldalú hozzájárulásáért)
* 2016: Aljas nyolcas

BAFTA-díj
* 1980: Mennyei napok (Anthony Asquith-díj)
* 1985: Volt egyszer egy Amerika
* 1987: A misszió
* 1988: Aki legyőzte Al Caponét
* 1991: Cinema Paradiso (megosztva Andrea Morriconéval)
* 2016: Aljas nyolcas

David di Donatello-díj
* 1988: Gli occhiali d'oro
* 1989: Cinema Paradiso
* 1991: Mindenki jól van
* 1993: Jónás, aki a cethal gyomrában élt
* 1999: Az óceánjáró zongorista legendája
* 2000: Fordított kánon
* 2006: Különdíj az 50. évforduló alkalmából
* 2007: Az ismeretlen
* 2010: Baaria
* 2013: Senki többet

Európa Filmdíj
* 1999: Életműdíj
* 2013: Senki többet

Ezüst Szalag-díj
* 1965: Egy maréknyi dollárért
* 1970: Metti, una sera a cena
* 1972: Sacco és Vanzetti
* 1985: Volt egyszer egy Amerika
* 1988: Aki legyőzte Al Caponét
* 1999: Az óceánjáró zongorista legendája (különdíj a filmzene megkomponálása érdekében folytatott zenei kutatásokért)
* 2000: Fordított kánon
* 2001: Malèna
* 2007: Az ismeretlen
* 2010: Baaria (megosztott díj a film alkotóival)
* 2013: Senki többet

Golden Globe-díj (Egyesült Államok)
* 1987: A misszió
* 2000: Az óceánjáró zongorista legendája
* 2016: Aljas nyolcas

Golden Globe-díj (Olaszország)
* 1993: A hosszú hallgatás

Grammy-díj
* 1988: Aki legyőzte Al Caponét

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál
* 1995: Életműdíj (a filmművészet születésének centenáriuma alkalmából)


FONTOSABB JELÖLÉSEK
Oscar-díj
* 1979: Mennyei napok
* 1987: A misszió
* 1988: Aki legyőzte Al Caponét
* 1992: Bugsy
* 2001: Malèna

Arany Málna-díj
* 1983: Pillangó (legrosszabb filmdal: It's Wrong for Me to Love You) (megosztva Carol Connorsszal)
* 1983: Pillangó (legrosszabb filmzene)
* 1983: A dolog (legrosszabb filmzene)

César-díj
* 1980: I, mint Ikarusz
* 1982: A profi
* 2016: En mai, fais ce qu'il te plaît

David di Donatello-díj
* 1990: Az agglegény
* 1993: Védőkíséret
* 1996: A csillagos ember
* 2001: Malèna
* 2016: La corrispondenza

Európa Filmdíj
* 2005: Sorstalanság

Ezüst Szalag-díj
* 2004: A szívnek lehet parancsolni
* 2008: Szentpétervár démonai

Golden Globe-díj (Egyesült Államok)
* 1982: Pillangó (legjobb filmdal: It's Wrong for Me to Love You) (megosztva Carol Connorsszal)
* 1985: Volt egyszer egy Amerika
* 1988: Aki legyőzte Al Caponét
* 1990: A háború áldozatai
* 1992: Bugsy
* 2001: Malèna

Golden Globe-díj (Olaszország)
* 1993: Jónás, aki a cethal gyomrában élt
* 1994: Puszta formalitás
* 2000: Fordított kánon
* 2013: Senki többet

Grammy-díj
* 1995: Farkas
* 1997: A csillagos ember
* 1999: Nyomd a sódert!
* 2017: Aljas nyolcas


PASOLINI-VIDEÓK

Madarak és madárkák (Ének: Domenico Modugno)

Teoréma – Main Title (csak zene!)

Teoréma – L'ultima corrida

Teoréma – Beat No. 3 (csak zene!)

Canterbury mesék – Alison (csak zene!)

Az Ezeregyéjszaka virágai – Il sogno di Dunya

Az Ezeregyéjszaka virágai – Tema della battaglia (csak zene!)

Salò, avagy Szodoma 120 napja – Son tanto triste

Pasolini: egy olasz bűntény – Ostia (csak zene!)

SERGIO LEONE-VIDEÓK

Egy maréknyi dollárért

Egy maréknyi dollárért – Main Title (csak zene!)

Pár dollárral többért (csak zene!)

A Jó, a Rossz és a Csúf – Opening Title

A Jó, a Rossz és a Csúf – Ecstasy of Gold (csak zene!)

Volt egyszer egy vadnyugat – Main Theme (csak zene!)

Volt egyszer egy vadnyugat – Cheyenne

Volt egyszer egy vadnyugat – Harmonica (csak zene!)

Volt egyszer egy Vadnyugat – The First Tavern (csak zene!)

Volt egyszer egy Amerika (csak zene!)

EGYÉB VIDEÓK

Párbaj Texasban (csak zene!)

Pisztolyt Ringónak (csak zene!)

Grazie, zia

Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (csak zene!)

Maddalena – Chi mai

Metello (csak zene!)

Az erőszak városa (csak zene!)

The Ballad of Sacco and Vanzetti (Ének: Joan Baez) (csak zene!)

Sacco és Vanzetti – Here's to You (Ének: Joan Baez) (csak zene!)

A kilencfarkú macska (csak zene!)

Addio, fratello crudele (csak zene!)

Pokoli trió (csak zene!)

Tisztes honpolgárok (csak zene!)

Félelem a város felett (csak zene!)

Félelem a város felett – Theme de la Fete Forraine (csak zene!)

Huszadik század (csak zene!)

A profi – Chi mai (csak zene!)

Pillangó – It's Wrong For Me To Love You (Ének: Pia Zadora) (csak zene!)

A misszió – Gabriel's Oboe (csak zene!)

Aki legyőzte Al Caponét (csak zene!)

Őrület

A háború áldozatai (csak zene!)

Az óceánjáró zongorista legendája – Playing Love

Sorstalanság (csak zene!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.